Ha a baráti összejövetelek rendszeresen tévénézésbe, politizálásba torkollanak vagy unod már az Activityt is: íme néhány kihívást jelentő, mégis jópofa, mulatságos játék! Nagyon szórakoztatóak és elgondolkodtatóak is egyben. Újra gyermek lehetsz egy kicsit, közben pedig talán még közelebb kerülhetsz a barátaidhoz. Jó szórakozást kívánok!:-)
Az ember történetekben gondolkodik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a történeteink mi vagyunk, ezek segítenek definiálni a helyünket a világban. Szükségünk van történetekre és ezek továbbadására, mások történeteinek meghallgatására, értékelésére, továbbadására ahhoz, hogy lássuk, tudjuk, “hol tartunk” az életben. Többnyire ez nem egy tudatos folyamat, hanem egy öntudatlan terápiás eszöz: az ember évszázadok óta naplót ír magának, megfogalmazva, kiírva magából az átélt eseményeket és a ma divatos bloginvázió is arra utal, hogy természetes belső igényünk van leírni az átélt történéseket vagy egy témában időről-időre megfogalmazni és átadni a gondolatainkat… (tovább…)
Szeretjük a biztonságot. Ez az (egyik) oka annak, hogy sokszor láthatatlan falakkal vesszük körbe magunkat: megszokásokba, napi rutinba, bevált (?), de legalábbis a túlélésben már többször szerepet játszott mintákba kapaszkodunk és így, mondhatni nyomtatólóként “csináljuk végig” az életet. Közben pedig fel-felkapjuk a fejünket, ha olyasvalakiről hallunk, aki “már megint valami újba fogott és az is sikerült neki, vajon hogyan csinálja??”. (tovább…)
Korábban már írtam a kreatív személyiség jellemzőiről, dr. Fodor László egy igen hosszú, tartalmas listát gyűjtött össze a témában. Természetesen számos, a témával foglalkozó kutató mélyedt el még ugyanebben. Csíkszentmihályi Mihály máshogyan közelítette meg a dolgot: arra jött rá a terület kutatása közben, hogy “ha egy szóval kellene kifejeznem, hogy miben különböznek más emberektől, akkor a komplexitás jelző jutna először az eszembe. Azt értem ezen, hogy olyan gondolatokat és viselkedést ötvöznek önmagukban, amelyek a többi embernél elkülönülnek egymástól. Egymásnak homlokegyenest ellentmondó szélsőségeket olvasztanak magukba – “egyéniségek” helyett mindannyian “sokféleségek”. A fehér színhez hasonlatosan, amely a spektrum minden árnyalatát tartalmazza, az emberi lehetőségek egész tárházát hordozzák magukban.”
“Cliff Arnall [britt pszichológus] képlete szerint a rossz időjárás, az ünnepek alatti túlköltekezés miatti böjt, a karácsonyi boldogság és eufória elillanása, az újévi fogadalmaink megszegése miatti önutálat tökéletes együttállása minden évben január utolsó teljes hetének hétfőjén következik be.” (2011. január 24-ről, propeller.hu)
Aztán megérkezett a február is és egyre-másra hallom ismerősöktől, hogyan dőlnek romba szépen lassan vagy egy hirtelen legyintés miatt az újévi fogadalmak. De miért olyan nehéz betartani, amit előzetesen kitaláltunk és elhatároztunk? Aminek ezek szerint szükségét látjuk ahhoz, hogy jobban ézezzük magunkat a bőrünkben? Vagy annyira mégsem szeretnénk jobban érezni magunkat…?? Összeszedtem pár jellemző hibát és a lehetséges megoldásokat, hogy hogyan lehet betartható fogadalmakat hozni – akár itt és most! Nem kell egy évet várni vele!
A legendás nyomozók szülőatyjuk-anyjuk leírásai szerint roppant büszkék a maguk logikus észjárására. Arra hideg fejre és racionalitásra, amivel mindig tökéletesen megoldják a bűntényeket. Kamaszkorom óta “figyelem” és csodálom őket, depláne a szerzőket, akik életre keltették ezeket a figurákat. Mindig azt hittem róluk, hogy tökéletesek és tévedhetetlenek. De most, 36 éves korom előtt néhány hónappal, íme, lelepleztem őket! Igen és igen! Ők is tévedhetnek!
Legutóbbi hozzászólások