Alkotószobát akaroook!
Tegye fel a kezét, akinek egy saját helyiség, egy egész szoba vagy műhely áll rendelkezésére – “csak” arra, hogy amikor úgy hozza a kedve, nyugodtan alkothasson!
Nos, bátran állíthatom, hogy (ma, Magyarországon) ez a ritkább.
Jártam az elmúlt években – még Feng Shui tanácsadói koromban és azóta privát csoportoknak tartott rajztanfolyamok okán – rengeteg lakásban és nagyon érdekes volt megfigyelni azt is, ki hol és hogyan alkot a szabadidejében. A legtöbben a nappali egy sarkában vagy az étkezőasztalon ülünk neki rajzolni-festeni-ragasztgatni, ha elkap az ihlet – ahol persze ritkán tudunk zavartalanul egyedül lenni, ha körülvesz egy család is. Ahol a felemelő alkotói káoszt össze is kell pakolni, ha aznap vacsorázni szeretne a jónép. Ahol ne essen le, ne folyjon ki, ne ragadjon oda, ne csússzon mögé, mert akkor gond van. Ahol óvatoskodni és figyelni kell folyamatosan és sokszor még csak el sem férünk rendesen…
Láttam alkotószobákat is. A legtöbbje még tágas, kényelmes ház esetén is a tetőtérbe szorítva vagy a szuterénba száműzve, apró, sötét helyen – sokszor még a mosókonyha léte is előbbre való, mint egy alkotókuckó.
Annak most nem másznék a mélyére, vajon miért is bánunk ilyen mostohán az életünk egy fontos részével (már akinek a festés és rajzolás, egyéb kézműves tevékenység az) – viszont miután én a szerencsésebbek közé tartozom, aki éppen most rendezi be az alkotószobáját (ami egyben azért vendégszoba is lesz, a történet így teljes :-)), szeretnék megosztani veletek néhány tapasztalatot és ötletet alkotósarok kontra alkotószoba témákban.
A kettő között ugyanis óriási különbségek vannak!
Ha csak egy átmeneti asztalod, sarkod van az alkotásra…
1. … akkor a legeslegfontosabb a rendszerezés!
Mappák, dobozok és ha van hely nekik, akkor polcok (akár egy szekrényben, csak ezeknek a cuccoknak fenntartva). Fehér dobozban a szalagok, türkizben a maradék papírok, pirosban kizárólag a festéshez szükséges kellékek, csíkosban a rajzeszközök – és így tovább.
Egy nagyon alapos leltárt és rendszerezést egyszerűen nem úszhatsz meg, ha ezentúl időspórolósan és zavartalanul szeretnél hódolni a hobbijaidnak. Ha összeadod, szó szerint drága órák telhetnek el azzal, hogy keresel valamit – ismerős? Hol az ecset, a fekete akrilfesték, hová is tettem a múltkor vett pasztellpapírt? Ez az, ami nem hiányzik, amikor éppen időd és ihleted is van egyszerre.
Hanem hopp, elő a piros dobozt és már festhetsz is! 🙂
Az alkotói káoszt pedig a dobozon belül kiélheted, nekem ezekben mindig össze-vissza volt beledobálva minden – de ők maguk szépen felcímkézve és a helyükre téve minden alkalommal. Az én dobozaim évekig a kanapé alatt laktak – nem a legelegánsabb, de működő megoldás volt.
Ha gyermekeid vannak, érdemes egy olyan dobozt is rendszeresíteni, amelyben a nekik szánt ill. közös alkotáshoz alkalmas cuccok vannak – hiszen biztosan vannak saját kincseid, amelyeket nem gyermekkézbe szánsz, így ezekben nem esik majd kár.
2. Csak kreatívan!
Zseniális ötleteket lehet találni a neten, pl. Pinteresten szerkénybe vagy akár csak egy falidobozba rejtett alkotókuckókról, lenyitható asztalokról. Ezek aztán tényleg bárhol elférnek, bennük pedig egy csomó kellék is. Ügyes kezű, barkácsolós családtag a mi segítségünkkel akár egy régi bútordaraból is hamar és bizonyosan örömmel készít nekünk ilyesmit, de jófej asztalosok is örülnek egy efféle megbízásnak. Felcsukva csak egy vékony doboz és egy szép kép vagy tábla látszik az egészből.
Azért jobb egy ilyen szekrényke, mint az étkezőasztalon szétpakolni, mert egyrészt csak a mienk, másrészt egy helyen vannak a kellékek és az asztal – még ha az állandó összepakolást így sem spóroljuk meg. Ami a hátránya, hogy az asztallap nem túl nagy, helyigényes hobbikhoz ez nem biztos, hogy elegendő.
3. Ahol csak jól esik!
A sehol-alkotószobának megvan az az előnye, hogy bárhol “jogod van” alkotni a lakásban, hiszen nincs hol. 🙂 (Mondjuk olyan ez, mintha nem volna ágyad, így bárhol aludhatnál a lakásban, ahol csak aznap jól esik.)
Úgyhogy kísérletezz bátran! Kipróbálhatod, melyik asztalnál és melyik széken a legkényelmesebb, mikor hová esik kedvező fény és kihasználhatod ennek az előnyeit. Rajzolj törökülésben, hasalva, az erkélyen, a konyhapultnál, a fürdőszobában! Szerintem legalább olyan izgalmas mindezt kipróbálni, mint maga az alkotás. 🙂
Mindehhez pedig jó szolgálatot tehet egy ilyen, kis helyen elférős és bárhova magaddal húzhatós zsúrkocsi, kreatív kocsivá átlényegülve:
Ha pedig megadatott Neked egy alkotószoba…
1. … akkor is kezdd a rendszerezéssel!
Ám van egy nagy a különbség a fenti dobozolós-technikához képest: itt ugyanis – bár van, amit érdemes továbbra is dobozban tartani, mondjuk szétpotyogós sokféle-apróságokat – a legtöbb mindent érdemes szem elé tenni, nyitott tartókba és kisebb polcokra pakolni.
Ha mindennek megvan a helye, mindent hamar megtalálsz és még rendetlenség-érzésed sem lesz.
Amúgy meg: na és ha lesz…? 😀
2. Szóval mégis: legyen rendetlenség!
Véééégre nem kell minden nap elpakolni! Végre készülhet egy alkotás napokon, heteken keresztül is! Végre kihasználhatom, hogy zseni vagyok és átlátok a káoszon
Egy tisztességes műhely foltos és ragad és néha szellőztetünk csak, hogy kimenjen (vagy inkább kicserélődjön) a por. Ennyi. 🙂
Mégis: gondolj ki helyet a félkész és kész alkotásaid számára, figyeld meg Magad az elején, miért merre nyúlsz az asztalon és rendezd át az alkotó környezetedet, hogy a leg-ergonómikusabb legyen! Erre nincsenek szabályok, nagyon egyedi, az alkotás fajtájától és az alkotó személyiségétől is függ, kinek hogyan gördülékeny és kényelmes kibontakozni.
3. Éljen az egész falat betöltő inspirációs tábla!
Mit “tábla”: falra fel mindennel, ami inspirál! Hát itt már nem érdemes parafatáblákkal bajlódni: az egész falat használd bátran egy nagy inspirációs felületnek!
Szedj elő mindent, amit eddig mappákban dugdostál, vagy amit a család leparancsolt a falról, pedig Te szeretted, a nagyi emlékeivel, a gyermekkori kedvencekkel, a barátok kedves ajándékaival, újságból kivágott szépségekkel, idézetekkel, saját alkotásokkal – mind-mind a falra kívánkozik!
Erre találták ki a “gallery wall”-t, avagy az olyan falfelületet, ahová minden felkerülhet, ami személyes kedvenc, nem csak fotók és képek, de feliratok, régi szekérkerék, fémfogasok (csak mert szépek), könyvből kitépett oldal, képeslapok (akár az írott felükkel), préselt virág (keretben vagy anélkül), legyező, sőt, ruhadarabok, egy kalap, egy pár kesztyű – egyszóval bármi, ami a szívünknek kedves és örömmel tekintünk rá.
Ezek segítségével tényleg egy teljesen személyes szobát tudunk berendezni, olyat, mintha a szoba a mi egyfajta”folytatásunk” lenne – így pedig nagyobb örömmel és ihlettel használhatjuk azt.
+ 1. Végezetül pedig egy nagyon praktikus, személyes kedvenc: az asztali szemétledobó! 🙂
A fenti rövid (és még bőőőven bővíthető) összefoglaló után azt gondolom, hogy az átmeneti alkotókuckónak és egy alkotószobának is megvannak a saját előnyei – még fontosabb, hogy mindkettő jól használható és nem kifogás a nem-alkotásra egy alkotószoba hiánya a lakásban.
Mint életünk szinte minden területén, itt is kár A Tökéletes Körülményekre várni, mert rengeteg időt és lehetőséget, kiteljesítő pillanatot elszalaszthatunk vele, ha csak várunk.
További alkotószoba-ötleteket a Pinterest táblámon ITT találsz >>> https://hu.pinterest.com/martina75/alkotoszoba/
Alkoss, ahol tudsz, használd, amid van! 🙂
További ihlettel teli tavasz-várást kívánok Neked, sok szeretettel!
Mucsi Tina
Legutóbbi hozzászólások