Két tűz között
Múlt heti vendégem egy negyven körüli zenészember volt. (Hát igen, művész. Vagyis egy “lelkizős”, nyitott, érzékeny férfi.) Több problémával érkezett, elsődleges gondja, hogy pár éve elvált, otthagyva az anyjuknál a két kamaszodó gyermekét, új kapcsolatában pedig szintén vannak gyermekek a párja előző házasságából – és most úgy érzi, egyik család sem igazán a “sajátja”, hiányzik neki az, hogy valahová úgy igazán tartozzon.
A gyermekei – ő úgy érzi – haragszanak rá, neki lelkiismeretfurdalása van velük szemben, az új családja pedig még nem fogadta be igazán, de nem is tudja, mennyire viselkedjen ott “apaként”, mennyire lehet pl. szigorú velük. Az egész helyzet miatt frusztrált, feszült, saját elmondása szerint “mindenre ugrik”, ami kicsit is zavarja őt, gyakran túlreagál dolgokat a magánéletében.
Legutóbbi hozzászólások