Kliensem egy háromgyermekes anyuka, akinek a két kisebbik gyermeke ikrek, egy fiú és egy lány. A legnagyobb, harmadik gyermek is lány, a kicsik közül pedig a lány a “középső”, a kettő közül az elsőszülött. Vele volt a gond: asztmás. (tovább…)
Már évek óta “űztem” a stresszoldást, mire a tapasztalatok nyomán rájöttem arra, hogy tulajdonképpen mit is csinálok: felnőtt emberek belső gyermekével foglalkozom. A legtöbb jelenbeli stresszünk, elakadásunk, indulatunk nem elsősorban a jelenlegi felnőtté, hanem azé a kisgyermeké, aki egykor nem értette és így nem tudta feldolgozni azt, ami vele, körülötte történt. Reagált akkor és ott valahogyan (ösztönösen sértődötten, durcásan, követelőzően, félelemmel, indulatosan) és aztán felnőttként hasonló helyzetekben ugyanezt ismétli, hiszen ezt tanulta meg, ezt ismeri. (tovább…)
Olvassátok szeretettel, mekkora utat tett meg Ildi már eddig – és hogy ezt milyen életörömmel teszi továbbra is!:-) (tovább…)
Az 50 év körüli családanya úgy ült le velem szemben, hogy éppen aktuálisan előtört az allergiája, “biztosan a tavaszi mindenféle virágportól, de lehet, hogy nem is ezzel kellene foglalkozni, mert van fontosabb…” De vajon mi lehet fontosabb annál, hogy levegőt sem kap az ember, folyaik az orra, gyulladta a szeme (neki a füle is) és alig lát?? Hogy “nem aktuális”? Hát persze. Mindig az a legaktuálisabb, amit meg akarunk úszni….;-) Rögtön az elején kiteszteltem, hogy a probléma az, hogy a jelenben van egy kollegája, aki nő és aki kiváltotta ezt az allergiát nála. (tovább…)
Egy anyuka a 10 éves kisfiával érkezett hozzám. A kisfiú néha dadogással küzd, ezen kívül beilleszkedési gondjai voltak az iskolában: konkrétan szinte semmilyen közösségi dologban nem vett részt, nem játszott a többiekkel. Az is gond volt, hogy a kisfiúnak nincs hobbija, nem nagyon tudja elfoglalni magát egyedül – nekem ez azt jelentette, hogy nem képes elmélyülni, belefeledkezni dolgokba, ami egyértelműen jobb agyféltekés blokkot jelez. Ez okozhatja akár azt is, hogy ha el is határozza, hogy játszik a többi gyerekkel, nem képes ezt mégsem megtenni, mert “a másik fele” visszatartja. (tovább…)
Sok esetben a visszajelzés a stresszoldó találkozók eredményéről általában inkább az, ha családtagokat, ismerősöket küld/hoz valaki hozzám, ez mindig nagyon megtisztelő és sokatmondó a számomra.
Íme azonban egy levél! Majd’ egy évig járt hozzám az az anyuka, aki most egy ideig nem tud jönni és akitől múlt héten az alábbi levelet kaptam: (tovább…)
Legutóbbi hozzászólások