Vannak, akiknek valami isteni kegyelem folytán akár napi szinten kijut az ihletettség érzése. De ha valaki egy élet során akár egyszer megéli ezt, már az is bőven megérte. Nem tudom másként jellemezni, ez valóban egy kegyelmi állapot.
Nem érzékelsz időt és teret, csak az alkotás számít és szinte maguktól íródnak a betűk, a hangjegyek, magától siklik a toll, a ceruza, az ecset és végül ott a kész mű (vagy annak terve). Nem tudod, mennyi idő telt el, hogy ettél-ittál-e közben, csak azt tudod, hogy “ezt muszáj volt megcsinálni”. Az emberi lét egyik csodája a kreatív alkotó elme és persze annak produktumai.
Elisabeth Gilbert, az Eat, pray, Love (Ízek, imák, szerelem) írónője az alábbi videóban a saját alkotói világába, félelmeibe és vívódásaiba vezeti be a hallgatót. Magával ragadó előadás.
(Magyar feliratot a “View subtitles” gomb alatt, a felugró menüben a Hungarian menüponttal tudsz választani.)
Sokszor dobálózunk a “kreatív” kifejezéssel mostanság, de tudjuk valójában hogy mit is jelent a kreativitás, a kreatív személyiség?
Legtöbben kapásból azzal azonosítják, ha valaki gyakran alkot vagy valamilyen művészettel aktívan foglalkozik és abban tehetséges – ilyenkor azt mondjuk, hogy “ő egy kreatív ember”. Igen, ez is ide tartozik, erről még lesz szó később, de alapvetően a kreativitás lényegét mégis máshol kell keresni.
Milyen egyszerű, azonnali megoldások kínálkoznak, ha nyűgösen, lassan és máris nehézségekkel telve indult a hetünk? Itt találsz néhány gyorssegélyt és akár nap mint nap bevethető gondűző gyakorlatot!
Ezzel a bejegyzéssel egy interjú-sorozatot szeretnék elindítani Kreatív Nőkkel. Terveim szerint időről-időre bemutatok majd itt olyan lányokat és asszonyokat, akiknek sikerült a munkájukat-hivatásukat a magánéletükkel összehangolni, mindeközben akár egy párkapcsolaton belül, családanyaként is gondoskodónak, mégis önállónak maradni (vagy azzá válni) és arról faggatom majd őket, hogy mindezt vajon hogyan, milyen úton-módon sikerült elérniük.
Célom ezekkel az interjúkkal az, hogy élő példákon keresztül megmutassam, manapság nem kell választani a család és a hivatás között, hogy betekintést kapjunk abba, hogy “egyesek hogyan csinálják, hogy nekik minden sikerül?” és hogy ráébredjünk, hogy a mindennapok összehangolása, a harmónia és a kiegyensúlyozottság nem függ tőlünk kívülálló dolgoktól, nem függ a gyerekek meglététől vagy számától sem, hanem akár mellettük-mellőlük is meg lehet valósítani az álmainkat, mégpedig “ámokfutás” nélkül.
Lassan véget ér a hónap – így éppen ideje, hogy a stresszoldáson belül a kedvenc témám, az alkotás és kreativitás is terítékre kerüljön!:-)
Apró gyermekkorom óta mindig alkottam valamit, persze én is a rajzolással kezdtem, szerettem ragasztgatni, kollázsokat csinálni, meséket is írtam (és illusztráltam), aztán kamaszkoromban jöttek a romantikus regények, egészen bele tudtam feledkezni az írásba. Akkor még kézzel írtunk, kockás füzetbe, ezek persze megvannak a “kincsesládámban” ma is. Később kaptam egy elektromos írógépet (életem egyik legszebb ajándéka volt!:-)) és azon folytattam az írást, még novellák és egy (fél) krimi is kikerült a billentyűk közül…
Tájékoztatlak, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával a tájékoztatásunkat tudomásul veszed.
Legutóbbi hozzászólások