Vajon ki van a maszk mögött…?

“Adj neki egy maszkot és igazat fog mondani neked!” (Oscar Wilde)

Éppen ezen a héten ért véget a minden évben vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszak: a farsangi szokások gyökere az ókorba nyúlik vissza, alapvetően a tél távozását és a tavaszt, a kikeletet és a vele járó kinyílást, kifelé fordulást, az érkező meleget és Fényt ünnepeljük a Világ sok pontján hangos zenével, tánccal és jellemzően harsány színekkel.

A farsang elengedhetetlen kelléke az álarc (vagy nemzetközi nevén a maszk) és a jelmez, amelyeknek a szimbolikája és a használatuk elég sokrétű lehet – bár jellegükben mégis egyfelé mutatnak ezek a lehetőségek.

Egy félelmetes álarccal lehet ijeszteni, így elijeszteni a hideg telet, ellenséges erőket, démonokat (a farsanghoz kötődő “hangosság” is ehhez köthető), ugyanakkor egy színpompás, díszes maszk kifejezheti a szenvedélyt és a világi örömök élvezetét is. A maszk mögött elrejthetjük az igazi arcunkat vagy éppen ellenkezőleg, megmutathatjuk az igazi önmagunkat, esetleg magunkra vehetjük valaki más személyiségét vagy bizonyos személyiségvonásait, “belebújhatunk” egy jelmezzel valakinek a bőrébe, akik egyébként nem vagyunk…

Így pedig természetesen nagyszerűen használható a maszk aktuális életproblémák feldolgozására, megoldására is – ehhez hoztam Neked most néhány kreatív gyakorlati tippet, fogadd szeretettel! 🙂

1. Kívül-belül

Érdemes ehhez életnagyságban (avagy arc-nagyságban) kreatív boltból beszerezni vagy elkészíteni egy papírmasé maszkot, de végső esetben megfelel az is, ha sima A4-es papírból vágunk ki egy ovális formát és erre berajzoljuk majd kivágjuk a szem, esetleg még a száj helyét.

A maszkot a külső oldalán aszerint dekoráljuk, “amilyennek mások látnak”, a belső oldalát pedig úgy, “ahogyan legbelül érezzük magukat”. Eszközök tekintetében azt használhatjuk, ami csak tetszik: festhetjük akrillal vagy temperával, ragaszthatunk rá újságból, dekorációs papírokból és kiegészítőkből is, decoupage technikával is dolgozhatunk. Érdemes már a folyamat közben megfigyelni magunkat, milyen érzéseket kelt az egyik és milyet a másik oldal készítése? Majd lehet a végeredményt immáron külső szemlélőként megnézni, a két oldalt összehasonlítani, akár néhány nap vagy hét múlva újra elővenni, mindig újabb válaszokat kaphatunk belőle. Ha pedig kíváncsi vagy és szívesen teszed, akár minden előzetes kommentár nélkül megkérdezni családtagokat, barátokat arról, ők mit látnak az egyik és másik oldalon. Önmagunktól és másoktól is tanulságos válaszokat kaphatunk.

2. Agyagmaszkom

 Végy a kezedbe egy akkora agyagdarabot, amely éppen kitölti az összefordított két markodat és készítsd el a saját maszkodat!

Amíg előkészíted, melegíted és megdolgozod az agyagdarabot, figyelj csak arra, mi jut eszedbe erről a kifejezésről, hogy “a saját maszkom”, majd egy tömbből (tehát csipkedés, darabolás és összeragasztgatás nélkül) dolgozz, hadd formálódjon szinte magától a szobor a kezed alatt! A kész mű aztán megszárítható, utólag akár ki is festhető.

3. Múltam és jövőm

Ezúttal egy kész papírmasé vagy saját készítésű alapot a külső, elülső oldalán függőlegesen megfelezünk egy ceruzavonallal és a bal oldalára a múltat, a jobb oldalára pedig a vágyott jövőnket alkotjuk meg.

Kiváló lehetőség nagyobb változások után vagy küszöbén, segít átlendülni a jövő kihívásaiba, a kész maszkot akár szem elé is tehetjük, hogy sokat pillanthassunk rá napközben.

4. Maszk a művésznaplódban (art journal tipp)

Válassz egy újságból egy női arcot és ragaszd be a naplódba! Utána fesd le fehér akril festékkel vagy gessoval (kreatív alapozó festék) annyira, hogy átlátsszanak a legfőbb kontúrok, a szemek, a száj, a haj vonala! A festék száradása után rajzold újra az arc kontúrjait vékony hegyű filctollal és fesd, dekoráld az arcot akrilfestékkel, filctollal, zsírkrétával, montázzsal!

Sokszor egészen meglepően alakítja magát egy ilyen alkotás is – azt hiszed, hogy tudod előre, mi lesz belőle, aztán meg végül nem is az lesz… És persze soha nem véletlen, hogy végül mi lesz. 😉

5. Termésekből, kövekből, levelekből…

A korábban gyűjtött vagy jelenleg, tél végén a parkokban, erdőkben, természetben fellelhető kincsekből is kollázsolhatunk egy maszkot magunknak – de készülhet akár kollektív “családi maszk” is, a gyerekek imádni fogják! 🙂 Ha a kamránkban talált kisebb magvakkal, termésekkel dolgozunk (lencse, mák, napraforgómag…), akkor kemény rajzlapra fel is ragasztható a mű, ha nagyobb kövekkel, ágdarabokkal operálunk, akkor a – vélhetően mindenképpen rendkívül izgalmas – kész munka ugyan maximum csak fényképen konzerválható, a (közös) alkotás viszont mindenképpen értékes, felemelő kreatív folyamat lesz!

Változat: mindenféle otthon tárolt apró kincset előszedhetünk, így gombokat, anyagmaradékokat, fémdobozkákat, gemkapcsokat, szalagokat, apróra hegyezett ceruza-maradékokat, bármit, ami a kezünk ügyébe kerül és beépíthető a műbe – ezek jellegétől és nagyságától függően kerülhetnek ezek is rajzlapra vagy a művésznaplódba, de az sem baj, ha utána szédszedjük az alkotást, hiszen ugye leginkább “az út tesz boldoggá, nem a cél!”

Sok szeretettel kívánok Neked örömteli alkotást!

Tina

 ~~~

Tavaszi színekre vágysz?

KATT ide! 🙂 >>>