Igen, bizony!
Tedd fel a kezed, ha nem ugrik össze a gyomrod attól, hogy 4 hét múlva máris itt a karácsony! És ha feltetted a kezed, akkor ne is olvass tovább! Ha összeugrik, akkor viszont érdemes.
Mert mitől is lehet félni a karácsony kapcsán? Beazonosítottad már a furcsa szorongásod pontos okát? Ez azért nagyon fontos, mert addig nem tudsz leszámolni vele!
Az alábbiakban felsorolok jó néhány stresszfaktort az ünnepek kapcsán, hátha valamelyikben magadra ismersz. Utána pedig ott vannak a megoldási lehetőségek arra, hogy a félelem szörnyével megküzdhess.
1. Azt se tudom, hol és mikor kezdjem az ajándékvásárlást! Nehogy kimaradjon valaki és különben is, az egész olyan sokba fog kerülni a végére…!
Nahát igen… Az ajándékvásárlás rémképe, amikor csomagokkal, nagykabátban a tömegben tülekszünk, még egy csomó minden hiányzik, de már se kezünk, se pénzünk és alig pár nap van hátra a Szentestéig… Áááááá!
A megoldás: MOST nyomban írj egy listát azokról, akiknek ajándékot szánsz, a nevük mellé pedig bátran azt is, hogy milyen összegben! Ez rögtön egy áttekintést ad és egycsapásra rendszerezi a gondolataidat. Érdemes utána azon elgondolkodni, hogy az illetőnek vajon egy tárgyra van szüksége vagy inkább egy élményre, így például színházjegyre, újságelőfizetésre, szépség-utalványra, élmény-ajándékra? Én bevallom, ez utóbbiakkal már évek óta nagy sikert aratok a családom körében és pofonegyszerű beszerezni őket egy színház pénztárában 5 perc alatt (ha előtte kikerestem a neten, mit és mikorra szeretnék), egy szépségszalonban, de nagy híve vagyok a kedvezményes (!) netes vásárlásoknak is. Főleg, hogy pl. könyveket, gyerekjátékokat és sok egyebet is nagyobb cégek (ld. bookline.hu, náluk aztán tényleg minden van egy helyen!) egy bizonyos összeghatár felett már ingyen kihoznak, még ide vidékre is és a termékek árából, főleg így karácsony előtt igen nagy kedvezmények vannak. Házhoz hozzák és még nyerek is vele, plusz benzint és időt spórolok: ha megvan a listám, maximum egy órán belül mindenkinek megvan minden. Tülekedés idén törölve!:-)
2. Fogalmam sincs, mit főzzek, hagyományosat vagy próbálkozzak valami újdonsággal? És azt se tudom, kik jönnek és mikor, hány személyre készüljek…?
No. Akkor itt az ideje átgondolni, hogy december 20-tól Szilveszterig pontosan hogyan fog kinézni a program! A Szentestét megelőző napokban már szabadságon tudunk lenni vagy dolgozunk egészen 24-ig? Otthon leszünk 24-én délután-este vagy rokonoknál? A következő napok hogyan fognak kinézni? (Telefonálni már most a rokonoknak, írni a barátoknak, hogy ki mit tud-tervez és mire lehet számítani!) Mi lesz a két ünnep között, hol leszünk, mit eszünk, ki jön hozzánk? Bár még az utolsó pillanatban is bármi változhat – szokott is -, nagy vonalakban így már átlátjuk a programot és jóelőre el tudunk gondolkodni azon, hogy mikor és mennyit kell főzni, ehhez milyen hozzávalók kellenek. Ha összeírtál mindent (program, főszám, menü, alapanyagok) és azt is ráírtad a listára, mit mikor fogsz beszerezni és megfőzni, az egyszerre hatalmas nyugalmat ad a következő hetekre! Próbáld ki!;-)
3. Most akkor vágott fát veszünk vagy gyökereset? Vagy műanyag fa? És mekkora? És hová fér? És mit rakok rá?
Ez az, ami nagyon egyéni és csak a Veled egy fedél alatt élő kis családdal közösen tudod eldönteni. Keresd meg már most a helyét és bármi a “szokás” vagy az elképzelés, ez legyen az elsődleges mérvadó: feltétlenül olyan fa legyen, ami kényelmesen odafér! Ha a méret nagyjából megvan, elő lehet keresni a díszeket és már így hetekkel előtte felmérni, hogy mi az, ami hasznáható – és amit használni szeretnél – és miből szeretnél újat? (És minderre mennyit szánsz?) Aztán ez is felkerülhet a 2. pont alatti listára: mit, mikor, hol veszel. Gond letudva!
4. A Szenteste napja mindig tök káosz… Főzni, öltözködni, gyereket nevelni, vendégeket fogadni… Szeretnék végre egy szép, nyugodt napot, idegeskedés nélkül!
Ld. egyrészt 2.pont. Másrészt ha megteheted – és főleg ha a családtagokat is sikerül ebbe bevonni, miért ne tehetnéd? -, már előző nap készíts elő mindent, ruhákat vasald ki, főzz meg mindent, amit csak előre lehet (de legalábbis úgy készíts elő, hogy tényleg csak sütni-főzni kelljen már) és bár ahány ház, annyi szokás, de már előző este is lehet ám fát díszíteni! Így 24-én délelőtt nincs más dolgod, mint a felébredő gyerkőcök csodálkozó arcát látni, hogy íme, a fa máris megérkezett, este jön a Jézuska/Angyalka/Télapó is; aztán lehet kényelmesen reggelizni, sétálni egyet együtt, egy félórás ebédet összeütni és koradélután aztán süti-főzni (ha még kell egyáltalán), készülődni, öltözködni, vendégeket fogadni – teljes nyugalomban. Ugye jobban hangzik?:-)
5. Egyedül leszek Szentestén.
Ez olyan szomorú és igen kevesen vannak, akik kifejezetten erre vágynak. (Mint Poirot, aki leginkább egy csésze herbatea, egy jó könyv és egy doboz belga csoki társaságában vágyott karácsonyozni.:-)) A szeretet ünnepén szeretni akarunk és ennek a tárgya bizony legyen legalább ilyenkor a közelünkben. Szeretünk szeretni, tartozni valakihez és iszonytatóan fájdalmas a magány érzése éppen Szentestén. Van, akikkel nem tudunk együtt lenni ilyenkor, ez a jobbik eset (már hogy azért volna kivel) – szerencsénkre ma már van internet és webkamera, chat, ami azért mégis több a semminél.
Ha viszont nincs senkinek, akivel együtt lehetnénk, csak egyetlen dolgot tehetünk, ha nem szeretnénk egyedül lenni: keressünk magunknak társaságot! Vannak koncertek, rendezvények is a Szentestén, de meg is hívhatunk szintén egyedül ünneplő barátokat, ismerősöket vagy akár ismeretleneket – utóbbiakat persze nem ekkor először. Ha tanfolyamokra, klubokba járunk év közben vagy a neten találtunk magunknak egy virtuális társaságot, biztosan belebotlunk olyanokba is, akik szintén egyedül ünnepelnek és ugyanúgy viszolyognak ennek a gondolatától, ahogyan mindenki más. Hívjuk hát el őket! Vagy ha ez túl merésznek tűnik, egy étterembe is mehetünk közösen ünnepelni. Biztos vagyok benne, hogy nagyon kellemes nap kerekedhet ki a dologból, ahol adunk és kapunk is: társaságot, szeretet.
Ha egyéb félelmed van a Karácsonnyal kapcsolatban, írj hozzászólást ehhez a cikkhez, oldjuk meg együtt!
>>> A cikk a Minők honlapján is megjelent.
Legutóbbi hozzászólások