Az alkotás, létrehozás már önmagában terápia, felszabadít, sikerélményt ad, a hasznosság és a „valamihez értek” felemelő érzését nyújtja. A művészetterápia azon a meggyőződésen alapszik, hogy önmagunk kifejezése segít a gyógyulásban vagy egyszerűen a kikapcsolódásban, a feltöltődésben. Különlegessége, hogy míg a legtöbb fajta terápia elsősorban kommunikáción alapszik, a művészetterápiában – legyen az mozgáson alapuló vagy képzőművészeti jellegű – szavak nélkül is gyógyul a lelkünk.
Aki jól ismer, az tudja, hogy már több, mint 15 éve állok az emberek harmonikus életének szolgálatában, legjobb tudásom szerint igyekszem őket a lelki békéjük (újra) megtalálásában segíteni. A Feng shui gyakorlását kiegészítendő a „Három az egyben” kineziológiai (stresszoldó) módszer lelkes művelője lettem, bővítve azt folyamatos önképzésben fantasztikusan jól működő technikákkal, így például a rendszerállítással, rajzelemzéssel, megtapasztaltam és hasznosítom a Symbolon kártya felszabadító erejét, a meditációs eszközöket, tavaly óta pedig már a ThetaHealing csodáját is.
Mindezen tapasztalatok után mégis azt kell mondanom, hogy az egyik legfelszabadítóbb, minden esetben örömet adó és akár gyökeresen életminőség-javító hatással bíró terápiás eszköznek jelenleg a művészetterápiát látom.
Az alábbi öt egyszerű, kevés eszközt igénylő gyakorlatot kifejezetten egy friss évkezdethez ajánlom, örömteli alkotást kívánok Neked hozzájuk!
- Tedd láthatóvá (és gyönyörűvé) az újévi fogadalmadat!
Ahelyett, hogy fejben tartanád vagy egy jegyzetfüzetbe rejtenéd, légy büszke az elhatározásodra és alkoss belőle! Készíts art journal oldalt, scrapbook oldalt, rajzold-fesd meg bármilyen technikával vagy írd a homokba, rakd ki kövekből és fotózd le Magadnak!
A jó ebben az, hogy nem csak a végeredmény lesz szemet gyönyörködtető, hanem a folyamat segíti azt is, hogy valóban végigvidd a fogadalmadat. Főként, ha utána szem elé teszed az alkotásodat, ahol minden nap láthatod és másoknak is megmutatod azt.
- Készíts emlék-edényt!
A kézművességükről méltán neves afrikai bakongo (vagy kongo) törzsek úgy tartották, hogy a fizikai világot a spirituális világgal a víz elem köti össze. Így a sírokat gyakran díszítették vízhez kapcsolható témájú rajzokkal, mandalákkal vagy olyan tárgyakkal, így például díszes kancsókkal, amelyek összekötik az elhunytakat a vízi utakkal és így segítik őket a túlvilágra való átkelésben.
Ez a szép ősi szokás tetszés szerint újjáéleszthető ma is, a lehetőségek tárháza kifogyhatatlan: készíthetsz például agyagból vagy akár vastag kartonból egy tálat, vázát vagy kancsót, amelyet aztán egy személyhez, egy adott évhez, egy eseményhez, egy helyhez, egy érzéshez vagy bármi egyéb személyeshez kötsz magadban és ehhez tartozó témájú ábrákkal, apró tárgyakkal díszítesz, ragasztasz, festesz, feliratozol. Utána lehet ebben gyűjteni az adott témához tartozó további emlékeket, ötleteket, papírdarabokat (idézeteket, blokkokat, szalvétákat…), leveleket, bármit, amit egy helyen szeretnél tudni, tartani, megőrizni, azután pedig kiemelt helyen tartani.
De akár régi, lezárásra váró emlék- és érzéshalmazt is összegyűjthetsz és feldolgozhatsz, majd elzárhatsz így, vagy akár a nyílt vízen útjára is bocsáthatod és elengedheted, amire már nincs szükséged, hogy ne húzzon vissza soha többé…
- Szemét szobor
Nem kell semmi gusztustalanra gondolni: itt „szemét” alatt minden olyan dolgot, tárgyat értek (legyen az ruhanemű, régi iratok, papírok, dísztárgyak, egyéb apróságok), amelyektől szeretnél megszabadulni az új esztendő kezdetén, kiselejteztél a pakolásnál és kidobásra ítéltél.
Mielőtt valóban kidobnád őket, használd a fantáziádat és komponálj egy jópofa szobrot belőlük, rakosgass, gyűrj, tekerj, vond be a családtagjaidat is az alkotásba, érezzétek jól magatokat alkotás közben!
A szobor utána nyilván az enyészeté lesz, de egy jókedvű családi program kerekedhet a közös szobrászkodásból és egyben egy méltó búcsú is ez a bennünket eddig szolgáló, feleslegessé vált tárgyainktól és egyedi köszöntése a „tiszta” újévnek.
- Rajzolj a sötétben!
Vegyél egy nagy ív (legalább A3-as) papírt és tetszés szerint egy zsírkrétát, filctollat vagy színes ceruzát! Most csukd be a szemed és figyelj a sötétben megjelenő képekre, villanásokra, színekre és formákra és próbáld őket lerajzolni csukott szemmel!
Rajzolás közben ne nyisd ki a szemedet, ne próbáld kontrollálni a folyamatot semmilyen módon! (Ha érzed, hogy lementél a papírról, egyszerűen tapogatózz vissza rá!) Ha közben színt, eszközt cserélnél, tedd azt is csukott szemmel! Lazulj, feledkezz bele a folyamatba, engedd el tudatosan azt a késztetést, hogy feltétlenül látnod kell, mit csinálsz! (Pár percig ez nehéz lehet, de utána már menni fog.)
Igazán különleges tapasztalat, néha egészen meglepő végeredménnyel. 🙂
- Félelmekből szörnyecskéket
Néha az egyetlen lehetőségünk, hogy csökkentsük a félelmeinket az, ha szembenézünk velük.
Készíts elő különböző kreatív eszközöket, a művésznaplódat vagy egy nagy ív papírt, festékeket, ceruzákat, krétákat, régi újságokat, ollót, ragasztót, maradék dekorációs papírokat!
Most gondolj valamire, ami félelemmel tölt el, például „a pókok” vagy „az anyagi csőd”, esetleg az, hogy „nem tudok rajzolni”! Adj a félelmednek gondolatban egy formát… egy színt… és egy textúrát – ez lehet absztrakt vagy szimbolikus is, ahogy tetszik. Becsukhatod a szemed és megfigyelheted, hogyan változik a formája, színe, hogy néz ki pontosan, mit csinál?
Most pedig alkosd ki magadból a szörnyet tetszőleges eszközökkel, fess, vágj, ragassz!
A folyamat segíteni fog a félelem erejének csökkentésében vagy akár a felszámolásában is: sokkal könnyebb feldolgozni és elhagyni valami megfoghatatlan és irreális dolgot, ha megjelenítjük fizikai formában.
Sok szeretettel kívánok Neked beteljesült, alkotókedvvel teli új esztendőt!
Mucsi Tina ~ tina@kreativonismeret.hu
(inspiráció: The Huffington Post)
Legutóbbi hozzászólások