Már gyermekkorunkban arról álmodozunk, hogy hőssé válunk. Álmunkban mi vagyunk a kedvenc meséink főhőseinek helyében, szépek vagyunk, erősek és bátrak, de mindenképpen valamiben különlegesek és jobbak, mint a többiek. Aztán ez felnőttként sem múlik el, igyekszünk okosabbak, ügyesebbek, de főként sikeresebbek lenni másoknál, kiemelkedni valamiben, megszerezni a házat, az autót, aztán a nagyobb házat és még több autót, szomjúhozzuk az elismerést azért, hogy milyen nagyszerűek vagyunk – azaz még mindig vágyunk a hős-létre…
A reklámok és divat-trendek pedig újabb és újabb igényeket és lehetőségeket nyújtanak ahhoz, hogy mi mindenben emelkedhetnénk még ki, hogy a lehető legtöbb fajta összehasonlítás alapján legyünk győztesek, vagyis “hősök”: egy idő után például már nem eszünk és iszunk meg akármit, nem veszünk fel akármit és nem kenünk magunkra akármit, de nem is telefonálunk akármin… Egy kölcsönzött, nagyon találó kifejezéssel élve “ez a konzumtársadalom által kínált hősmodell, a mítikus hős groteszk karikatúrája”. (Dió-Gergely) Többnyire ma így is kommunikálunk, figyeld csak meg: ha társaságban valaki büszkén mesél valamiről, szinte biztosan lesz valaki, aki az adott területen rálicitál és saját magáról kezd el beszélni. Igyekszünk lefőzni a másikat, csak hogy magunkat jobb fényben lássuk és láttassuk. Ritka ma a jó, szerény, érdeklődő hallgatóság – hiszen akkor a másikról van szó, nem rólam és így ő lesz a hős, nem pedig én…!
De térjünk vissza ettől a félreértelmezéstől inkább ahhoz, hogy mit is jelent hősnek lenni igazából?
Az én nézőpontom szerint mindenki hősnek születik. Miért is? Mert tanulni, fejlődni születünk és mindenkinek vannak különleges, csak rá jellemző képességei. Így mindenkinek lehetősége van megírni a saját élete hősi eposzát, ha hajlandó végigjárni az ehhez szükséges lépcsőket.
Ezen kívül én úgy látom, hogy van az élet egészének egy fejlődéstörténete (jó esetben), de ugyanígy vannak “hősi életszakaszok” egy ember életében, amikor lehetőséget kap a fejlődésre, a továbblépésre, önmaga legyőzésére – és ezzel aztán vagy él, vagy sem, vagy megír az élete egy részéről egy kalandos fejlődésregényt, vagy sem. (Azaz vagy hős lesz, vagy nem.)
Sorozatomat “Életed hőse, Te magad” címmel azzal a céllal indítom, hogy rendhagyó módon úgy mutassam be a mitikus hős útjának szakaszait és jellemzőit, hogy azokban Magadra és a jelenlegi feladatodra, életszakaszodra ismerhess. Az egyes részeknél feltett kérdések megválaszolása pedig a továbblépésben segíthet, abban, hogy továbblendülj a hősi utad következő állomására, végig a szakaszokon, a történet végére. Egészen addig, amíg végül magad mögött tudhatsz egy újabb élettanulságot és így végre kipihenheted Magad vagy akár belefoghatsz egy újabb nagy kalandba.
Indulhatunk?:-)
(fotó: http://goinswriter.com)
A cikksorozat ötlete és darabjai kizárólag Mucsi Martina szellemi tulajdonát képezik, engedély nélkül kérlek, hogy ne idézz belőlük! A forrás - kreativonismeret.hu vagy "Tündérliget, a kreatív önismeret kertje" - feltüntetésével az egyes cikkek vagy azok részei szabadon idézhetőek.
Legutóbbi hozzászólások