“A rajzolás alapvető készség, amely csak néhány összetevőt igényel.” (Betty Edwards: Jobb agyféltekés rajzolás)
Miért éppen a rajzolás az egyik legjobb út afelé, hogy megtanuljuk újra megfelelően használni a jobb agyféltekénket? Mit tudunk a rajzolás-készségünk fejlesztésével olyan gyorsan elérni, amit más úton nehezebben vagy lassabban?
Ahogyan Edwards írja, manapság a bal agyféltekés gondolkodás “egyszerűnek, normálisnak, gyakorinak” tűnik. Én még azt is hozzátenném, hogy biztonságosnak, jól begyakoroltnak és megszokottnak is. Ezt ismerjük, ezt használjuk a túlélésünkhöz. A beszéd, az írás, a rendszerezés, a határidők követése, a számolás, az árak, az alá-fölérendelések, az egyoldalú nézőpontok… (Pontosítok: egy jól szabályozott, egyértelmű utat adó és irányító, “mindent előíró” és szociálisan maximálisan támogató társadalomban ez elég, sőt, kívánatos volt a múltban. Ma már ez nem elég. De erről majd legközelebb.)
A rajzolás pedig, ahogyan Edwards is kijelenti, csak néhány összetevőt igényel és ezek mentén viszonylag gyorsan, egyszerűen begyakorolható a jobb agyfélteke működ(tet)ése. Egészen pontosan 5 alapvető készségre szűkíthető a jobb agyféltekés látásmód a rajzolásban, ezek pedig:
- a szélek érzékelése
- a terek érzékelése
- a viszonyok észlelése
- a fények és árnyékok észlelése
- a teljesség (gestalt) észlelése
A fekete-fehér jobb agyféltekés rajztanfolyamon a bevezető, bal agyféltekét “pihenésre késztető” gyakorlatok után ezen készségek elsajátítását vesszük sorra a négy nap során. Egészen pontosan az első négyet, mert az ötödik készség azután magától kialakul a végére és ezt már “csak” gyakorolni, használni kell, lehetőleg minél többet. (És a részvevők többnyire abba sem akarják hagyni, annyira magával ragadó, pihentető, időtlen érzés ennek a bizonyos ötödik pontnak a megtapasztalása.)
A rajzolás során tehát elsajátítjuk azt a módot is, ahogyan az agyunk az információkat kezeli. Ez a gyors és látványos rajzkészség-fejlődésnek a “titka”, ami kívülállók számára annyira misztikus és hihetetlen. És ezért van az, hogy a jobb agyféltekés rajzolás során elsajátított és magtapasztalt látásmódot aztán az élet legkülönbözőbb területein hasznosítani lehet: mert az nem más, mint egy nézőpont-váltás.
Ahogyan minden megnyilvánulásunkban, így például a járásunkban, a testtartásunkban, a mozgásunkban (tánc), a fejtartásunkban, arcmimikánkban, a beszédmódunkban, a kifejezéseinkben (regények, novellák, versek), az írásképünkben (grafológia), úgy a rajzainkban is benne vagyunk. Az emberi megnyilvánulásokból táplálkozik a művészet. Benne van az, ahogyan magunkban, legbelül élünk, így az, ami kikívánkozik, bármilyen úton és formában is történjen ez. Így ha a nézőpontunk, a látásmódunk és ezzel együtt a hozzáállásunk változik, változni fog a megnyilvánulás végeredménye is. Hát így születnek csupán négy nap elteltével ezek a gyönyörű rajzok.:-)
Legközelebbi rajztanfolyam: 2011. május 26-29. Fót, Parvati Jóga Klub
≈
Kapcsolódó cikkek:
Legutóbbi hozzászólások