Sokszor hallom ismerőseimtől, hogy “én sajnos nem vagyok kreatív!”. Ez nagyrészt – azon túl, hogy nem kellene annyiszor mondogatni és ezáltal egyre jobban bevésni a tudatalattiba – egy tévedésen alapul és lehetetlen. A kreativitást sokszor tévesen azonosítják valamilyen kézügyességgel, kézműves hobbival vagy művészi alkotó munkával.

Az tény, hogy az általános kreatív gondolkodásmód és problémamegoldó képesség egyik nagyon jó fejlesztője az alkotó tevékenység is, melynek során megtapasztalhatjuk a jobb agyfélteke intenzív működésének pozitív hatásait, a “nincs lehetetlen” mindent elsöprő, önbizalomépítő érzését, mint például egy jobb agyféltekés rajztanfolyamon vagy különböző alkotó hobbik kipróbálásakor, amibe bele lehet mélyedni, amelynek során ki lehet kapcsolni (= vagyis bekapcsolni a jobb agyféltekét és ezzel harmóniába hozni az agyműködésünket és saját magunkat).

A kreativitás viszont ennél sokkal több. Ugyanis minden ember kreatív, mégpedig a legkülönbözőbb élethelyzetekben és életterületeken. Mindannyian ismerjük a “szórakozott professzor”-típust, aki a legújabb találmányokat ontja nap mint nap, de mondjuk ha a háztartás vezetésére kerül sor, abban bármelyik háziasszony fél kézzel ügyesebb nála: aki egyszerre bevásárol, mos, főz, takarít és terelgeti a gyerkőcöket, mindezt pedig a lehető legoptimálisabb időbeosztással. EZ is kreativitás! Hiszen itt is egyértelműen egyfajta problémamegoldásról van szó.

Így a kreativitáshoz tartozhat többek közt például az emberekkel való bánásmód,  a lakás berendezése, mások megnevettetése, a gyerekekkel a közös játék, a különböző dolgok összerendezése-szervezése, az örömmel járó kreativitás (így zenehallgatás, egy könyv vagy film élvezete, egy festmény megcsodálása), műszaki dolgok kezelése, a főzés egyéni receptek alapján vagy a testi ügyesség is egy sportágban. Mindenki jó valamiben és persze sokan vannak, akik több mindenben is!

A feladat tehát az, hogy végiggondoljuk, felismerjük, nekünk mely életterületeken van szükségünk a kreativitásunkra és hogy tegyünk annak a fejlődéséért!

Szemtorna-gyorssegély a kreatív gondolkodásért

Van egy érdekes mechanizmus: ha balra felnézünk, könnyebben tudunk visszaemlékezni dolgokra, ha pedig jobbra felfelé, könnyebben tudunk valami újat kitalálni. (Ezt  a hazugságvizsgálatoknál is szokták figyelni: ha az illető gondolkodás közben balra néz, emlékezni próbál, ha jobbra, akkor valószínűleg éppen kitalál valami mesét…:-))

Amennyiben egy adott életterületen szükségünk van új inspirációra és ötletekre, mindkét szemmozgás fontos: az emlékezés értékes információkat hoz elő, a fantázia pedig hozzákapcsolja ezt az új eseményhez. (Emlékszünk erre? “a kreativitás általában egyes új, eredeti és értékes kombinációk, régebbi elemek alapján történő megvalósításában jut kifejezésre” – Margaret Boden) Ezért fontos, hogy engedjük a szemünket jobbról balra és fordítva felfelé ívelően vándorolni két, lehetőleg szemmagasság fölött kiválasztott pont között, miközben arra a témára gondolunk, amelyben kreatív ötletet keresünk! A fejet közben mozdulatlanul kell tartani.

A gondolatok pár perc múlva szinte megelevenednek! Próbáld ki!:-)

(irodalom: Cora Besser-Sigmund: Fedezze fel kreativitását!)