“Ha meg tudod álmodni, meg tudod tenni.” (Walt Disney)
Egy kis történelem
A kreativitás terminusát minden jel szerint Gordon Allport vezette be a pszichológiába, de az Allport-féle kifejezés még meglehetősen homályos volt és bizonyos értelemben pedig pontatlan. A kreativitás pszichológiai fogalmát először a korábbi cikkben a definíciójával már felbukkanó J. P. Guilford (1897-1988), amerikai pszichológus határozta meg, miután bevezette a konvergens (= “összetartó”) és a divergens (= “széttartó, többirányú”) gondolkodás fogalmait. Emlékeztetőként: ő úgy vélte, hogy a kreativitás nem más, mint a divergens gondolkodás képességének megnyilvánulása a különböző problémaszituációkban.
Ma a kreativitás megannyi definíciójával, megközelítési módozatával és felfogásával rendelkezünk. Egy román szakértő egyik munkájában mintegy 35 (!) meghatározást mutat be (Munteanu Anca, 1994). Mégis egy általánosan közös elem is könnyen megfigyelhető. Ez arra vonatkozik, hogy a kreativitás az emberi személyiség azon jellege és állapota, melynek révén a tevékenység adott területén valamilyen új gondolatokon alapuló hasznos termék jön létre. A tevékenység produktumának vonatkozásában pedig szinte az összes szerző kreativitáskoncepciójában előtérbe kerül az eredetiség, az újszerűség és az értékesség. Ebben az orientációban Margaret Boden (1994) viszonylag nagy számú, különböző szótárakból kikeresett definíció elemzésének alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kreativitás általában egyes új, eredeti és értékes kombinációk, régebbi elemek alapján történő megvalósításában jut kifejezésre.
A kreativitásnak, mint alapvető személyiségbeli képességnek a társadalmi életben betöltött jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a megfellebbezhetetlen tény, hogy a tudomány és a technika összes vívmánya, az ember földi létét egyre jobb minőségben biztosító termékeinek teljes készlete, mintahogyan a művészeti alkotások összessége is az emberi kreativitás eredménye. Okkal mondhatjuk, hogy tulajdonképpen mindazt, amit az emberiség történelmi fejlődése során megcsinált vagy létrehozott, az a kreativitás eredménye.
A “szokatlan felhasználások próbája” teszt
Guilford (1950) volt az első olyan kutató, aki a kreativitás vizsgálatára felmérési módszereket dolgozott ki, s e célra mindenekelőtt a tesztmódszert javasolta. Az ő nevéhez kapcsolódik az első jelentős teszt, az ún. “szokatlan felhasználások próbája”, amelynek lényege abban áll, hogy a vizsgált személynek egy adott tárgy – például egy tégla vagy egy napilap – vonatkozásában minél több szokatlan felhasználási lehetőséget kell megjelölnie. A teszt széleskörű alkalmazásának alapján bebizonyosodott, hogy e mérőeszköz igen jól elkülöníti a kreativitást, illetve a divergens gondolkodást olyan más kognitív funkcióktól, mint amilyen az emlékezet, az észlelés, a konvergens gondolkodás vagy a következtetés. A teszt kitöltésében elért eredmények értékelése meglehetősen egyszerű, hisz minél több felhasználási módot gondol ki a vizsgált személy, alkotóképessége annál magasabb szintűnek ítélhető. A részletes mérésbe most itt ugyan nem megyünk bele, de egy kis kreatív játék szerintem belefér!:-)
Tornáztasd meg a jobb agyféltekédet!
Hány felhasználási módot tudsz felsorolni egy egyszerű grafitceruzára 5 perc alatt? Írd le a megoldásaidat egy papírra vagy word file-ba és ha kedved van, oszd meg velem, mennyi volt, kíváncsian várom!
Akár családi ötletversenyt is rendezhettek belőle, más tárgyakkal is (kanál, papírzacskó, egy kődarab, stb.), a gyerkőcök imádni fogják!:-)
20-30 ötlet fejenként már egészen kreatív gondolkodásra vall.
(Források: Dr. Fodor László kutatásai és a innovation-creativity.com)
Öt perc alatt 6 dolog jött össze, akkor most én nem vagyok kreatív? Kíváncsi lennék a 20-30 változatra pl. a ceruzánál!
Írok vele
Rajzolok vele
Megkeverem a teát, ha nincs kéznél kanál,
Megvakarom a hátam,
Kipiszkálom a lego darabot a heverő alól,
Vastag fonalhoz kötőtűt helyettesít
A kreativitásra különböző életterületeken van szükségünk és ezek különböző fajta gondolkodásmódot igényelnek (erről is fogok még külön írni!) – éppen ebben rejlik az ember általános kreatív hozzáállása az életéhez/-ben.
Te ezen a területen, amelyről a feladat szól – azaz egy adott eszköz/dolog különböző felhasználási módjai – az adott pillantban nem voltál kreatív (pillanatnyi stressz vagy általános gyakorlatlanság miatt akár), de ez bármikor fejleszthető.
Ez nem azt jelenti, hogy más területeken, amelyekben jobban otthon vagy, ne lennél akár kimagaslóan kreatív!
Merika, Rád nem mondható, hogy nem vagy kreatív 😉
Nekem ezek jutottak eszembe. Azt hiszem még 1-2 lenne, de 5 perc alatt ennyi…
írok/rajzolok
dobolás
vakarózás
megkeverni valamit
virágkaró
mérőeszközként használni
ujjak között forgatva, az ujjaimat tudom tornáztatni
pöckölős játék
mini golfütő
karmesterként vezényelni vele
hajba kontytű helyett
alátámasztásra
meggyújtani jelzésnek / sötétben
kutyának dobni
vonat/autó egyébnek játékból (ezt Barstól tanultam 😉
kard/bot vívás miniben
A virágkaró nekem is az elsők között volt…:-)))
És ami mentén folytatható a sor: például el is törhető, fel is darabolható (és akár máshogyan újra összeragasztható) az a ceruza…
Ez utóbbi az, ami talán ritkábban jut eszünkbe, mert “még egy lépéssel tovább megy”.
A Walt Disney idézet, melyet idéztél, köszönöm, mert már el is mentettük (közösen férjemmel megszavazva!) hogy Mila szobájába felfestjük az ágya fölé!!! Köszi! 🙂
A tesztnek még nem álltam neki, de pótlom ígérem. (én is kíváncsi vagyok :))
Nos elvégeztem a tesztet, de bevallom a hsz-edben olvasottak (átalakítva is gondoljunk rá) segített 1-2-nél. Viszont hogy ne befolyásoljon az előttem felsorakoztatott sok ötlet, egy másik tárgyat választottam:
dunsztos üveg
– befőtt, lekvár
– virágcserépnek
– lámpa búra
– tárolásra (scrap kiegészítőknek, ceruzáknak, ecseteknek, ételt a hűtőbe benne, aprópénznek, fogkefének…stb.)
– dekoráció, polcra (megfestve)
– mécsestartó
– kerítésoszlop tetejének (darazsak ellen)
– zenélni (vízzel töltve vagy anélkül)
– palack üzenethez
– locsoláshoz
– méréshez (főzéshez)
– összetörve üvegmozaiknak használni
– hörcsögháznak
– párologtatónak radiátorra
– madáretetőnek
– hamutálnak
– hallgatózáshoz
– pohárnak
– összetörve a darabokat vágáshoz
– tűzhöz (fénygyűjtéshez)
– akváriumnak
– ha nagy akkor wc kefe tartónak ;D
Köszi a tesztet 🙂
Megcsinálta a férjem is (letámadtam vele) és meglepődtem, mert basszus lenyomott csípőből engem… 😀
1. írás/rajzolás
2. kotorászáshoz, keveréshez
3. vakarás
4. kipiszkáláshoz (fogvájónak, kis résekből piszkálónak)
5. lukasztáshoz
6. összefűzésez (pl. lapok)
7. botnak használni (pl. kutyának)
8. öléshez, sebzéshez
9. varráshoz
10. kötéshez
11. ha több van, építeni belőle szöveget a földre, hogy a repülőkről lássák
12. oszlopnak
13. grafitból gyémántot (nagy nyomással)
14. nyílvesszőnek
15. körzőhöz
16. vonalzónak
17. karónak
18. zárnyitáshoz
19. grafit=áramvezető
20. bogártutajnak 😀
21. mivel grafit, antennának is lehetne használni.
22. arcfestéshez (ha puha ceruza)
23. rés betöméséhez
24. lógatáshoz hídnak
25. pecázni
26. fonaltartó, damiltartó, kábeltartó – rátekerve
27. ha nincs kezelve a külseje akkor vízfelszívó hatását kihasználni
28. ékszernek (művészien felfogva a végén található fém radírtartó)
29. egyensúlyozáshoz
30. sínnek használni (eltört kutyaláb pl.)
31. Nimbuszkulcsnak
Utána felolvastam neki amit írtál és azt mondta, hogy még írna egy csomó mindent, csak elfogyott az ideje… Csalódott is vagyok, hisz eddig én voltam a család kreatívja, de egyben büszke is vagyok rá 😛
Ez igen, hatalmas gratula a férjednek!!:-))) (Neked is a dunsztoshoz természetesen, ügyes!:-))
Szerintem egyébként a férfiak valószínűleg az “ezt mire tudjuk használni”-tesztben nagyrészt jobbak – ki kellene próbálni, még valaki megkérdezi a férjét??:-) -, mert ugye “olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó”;-D, szóval ez inkább pasis feladvány, mert elég gyakorlati jellegű.