“Arra, hogy jobban érezzük magunkat, mindig van olyan módszer, amelyhez nem kell pénzt költeni” (April Lane Benson, pszichológus)
Amerikai kutatók úgy tartják, hogy ott a felnőtt nők 6, míg a felnőtt férfiak 5,5 százaléka ún. “vásárlás függőségben” szenved. Németországban ez a jelenség konkrétan 800 ezer (!) embert érint valamilyen szinten. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a piromániához hasonlóan ez “csupán” egyfajta impulzuskontroll-zavar vagy kifejezetten az alkohol-, játék- vagy drogfüggőségek mellé besorolható betegség.
Nyilván nem lehet egy kalap alá venni az időlegesen – mondjuk csoki vagy alkohol helyett – vásárlással vigasztalódó, éppen egy nehezebb időszakot élő embert és azt, akinél ez az állapot tartósan fennáll és eladósodással, titkolózással, esetleg agresszióval vagy tartós depresszióval, akár evészavarokkal is együtt jár. Az esztelen pénzköltés mint megoldás egyik esetben sem működik igazán: a vásárlás ilyenkor egyértelműen a pillanatnyi örömérzésről szól, egyfajta pótcselekvés és utólag sajnos a legtöbb esetben lelkiismeretfurdalás, bűntudat követi, vagyis összességében lelkileg és anyagi szinten is több veszteséget okoz már rövid távon is, mint amennyi pozitívumot ad.
Mikor gyanakodhatunk arra, hogy vásárlási mániában szenvedünk?
Az önismeret első lépése (és erről egy következő cikkben tervezek részletesebben is írni), hogy tudatosan megfigyeljük magunkat.
Az egyik egyértelmű jel, ha rossz hangulatunkban minden esetben rögtön a pénztárcánk után nyúlunk és egy boltba, vagy inkább egy nagy bevásárlóközpontba indulunk. Ha ezek után egy csomó fölösleges dologgal térünk haza és már azt sem tudjuk, mit vettünk és hol is vettünk bármit is, akkor erősen gyanakodjunk! Az is árulkodó, ha belekukkantva a szekrényünkbe egy csomó, még árcédulás, soha nem hordott ruhára bukkanunk vagy mondjuk a fürdőszobánk polcai vannak elárasztva olyan szépítőszerekkel korábbról, amelyekhez hozzá sem nyúltunk – nőknél ez a két terület a legjellemzőbb. (Férfiaknál a műszaki cikkek felhalmozása jellemzőbb.) Az pedig már a legkomolyabb állapotra utal, ha valaki azt sem tudja, hogy merre járt, kifejezetten emlékezetkiesése van a vásárlókörúttal kapcsolatban és a szerzeményeket pedig hazaéárve bűntudatosan elrejti a többi családtag elől… Ilyen esetben sajnos már (elvileg) elkerülhetetlen a szakember bevonása, bár szerencsére ezek az esetek a legritkábbak azért.
Mi tegyünk, ha rajtakaptuk magunkat a vásárlási mánián?
Cselekedjünk!! Helyettünk ugyanis nem fog rajtunk segíteni senki, ez a rossz hír. A jó az, hogy mi tudunk magunkon, de csak akkor, ha belátjuk hogy baj van és teszünk ellene.
Néhány tipp első lépésként:
– Ha érzed, hogy rádtör egy vásárlási roham, menj el egyszer úgy otthonról, hogy nincs nálad pénztárca! Figyeld meg magadat, mit érzel csupán a kirakatokat nézegetve és aztán mit érzel hazaérve?
– Ennek finomabb változata: csak készpénzt tarts magadnál és abból is csak egy bizonyos korlátozott összeget, mielőtt nekiindulsz! Ezzel tudsz ugyan fizetni, de kénytelen leszel abbahagyni, ha elfogyott – és közben talán egyszer-egyszer meggondolod, mire is adod ki a szűkre mért apanázsodat, amivel máris megtetted az első nagy lépést a tudatos vásárlás felé!
– A vásárlás előtt elkészített bevásárlólista az egyik legjobb dolog, ami történhet Veled!
– Ajándékvásárlás előtt is gondold át, melyik családtagnak mit szeretnél, írj listát csoportosítva, mit melyik boltban tervezed beszerezni és célirányosan vásárolj! Hazaérve rögtön csomagold be az ajándékokat, ezzel elkerülhető, hogy kényszert érezz a további ajándékokra.
– Rögtön dobd ki az árleszállításokról szóló katalógusokat, a tv shop adásairól pedig kapcsolj tovább!
– Fordulj kineziológushoz! Egy jó szakember segítségével könnyen kideríthető, hogy miért van szükséged erre a pótcselekvésre, így sokkal könnyebb lesz a mánia mélyére nézned és leszámolnod vele.
– Végezetül pedig tájékozódj, nézz körül és gondolkodj el azon, hogy mi az, ami a szabadidődben leginkább érdekelne, amibe belefeledkezhetsz és pihentet? Egy kézműves hobbi? Valamilyen sport, testmozgás? A családdal való törődés, több játék a gyerekekkel? Mindegy, mi az, a lényeg, hogy építő legyen Neked és még akár a környezetednek is! Amikor rádtör egy vásárlási roham, vedd rá Magad, hogy a hobbid felé fordulj! Ez először nagyon nehéz lesz, de amint megtapasztalod egy igazán építő tevékenység előnyeit az eddigi mániával szemben, figyeld csak meg, egyre könnyebb lesz a dolog! (Ez utóbbi tipp egyébként bármilyen függőség esetében tudatosan alkalmazható.) Itt találhatjátok még egy korábbi bejegyzésemet is a témához!
Legutóbbi hozzászólások